| AJAK- ÉS SZÁJPADHASADÉK |  |
| ||||||
| TÁPLÁLÁS | |
|||||||
| KEZELÉS, TENNIVALÓK | |
|||||||
| LOGOPÉDIA | |
|||||||
| HASZNOS INFORMÁCIÓK | |
|||||||
| TÖRTÉNETEK, KÉPEK | |
|||||||
| ADMINISZTRÁCIÓ | |
|||||||
|
||||||||||||||||
HASADEK.HU - CIKKEK: > KEZELÉS, TENNIVALÓK > KEZELÉS > |
|
Az archasadékkal született gyermekek kezelésének célja, hogy az ötödik életév betöltésekor már helyesen tudjanak beszélni, és csupán az ajak alig látható hege ?különböztesse meg? őket az egészségesen születettektől, így beiskolázásuk már zavartalan legyen. Ennek feltétele, hogy a kezelés a születést követően megkezdődjék, és később is (végső soron a gyermek 18 éves koráig) következetesen folytatódjék. A siker alapja, hogy a szülők elfogadják, a rendellenesség egyetlen operációval többnyire nem ?oldható? meg. Másrészét tudnunk kell, hogy a gyermek rendellenessége fejlődésének oly sok területét érinti, hogy a sikeres kezeléshez több szakterület orvosainak tartósan összehangolt együttműködésére van szükség. A gyógyító csapat általában gyermekorvosokból, szoptatási tanácsadókból, szájsebészekből, fogszabályozó fogorvosokból, fül-orr-gégészekből és logopédusokból áll. Ha a diagnózist már a terhesség alatt felállították, a szülőknek a születésig fel kell készülniök a születés után elkezdődő, sokszor több kezelésből álló terápiára. Ez a felkészülés egyrészt információ gyűjtést, másrészt a megfelelő gyógyító centrum illetve kezelő csapat kiválasztását jelenti. Szükség esetén a felkészülésben pszichológus segítsége is hasznos lehet. Ha a diagnózist először a születést követően álapítják meg, a szülők haladéktalanul forduljanak szakemberhez, és mielőbb válasszák ki a kezelést végző szakembereket. A szülők számára a diagnózis megállapítása megrázó esemény. A várva várt kis jövevény nehézségek sorát hozza magával: az archasadékos gyermekek a laikus számára gyakran riasztó kinézetét, az összetett (fül-orr-gégészeti, logopédiai stb.) funkcionális rendellenességet és az esetenként felnőtkorig elhúzódó kezeléseket. Tudnunk kell azonban, hogy az archasadékos gyermekeknél a hasadék rémisztő látványa ellenére ?semmi sem hiányzik?. A bőr és a nyálkahártya folytonossághiányán kívül, minden csontos sruktúra adott, csak az izmok tapadása és lefutása rendellenes. Fontos hangsúlyozni, hogy korszerű gyógyászati módszerekkel és felnőtkorig tartó rendszeres utógondozással a gyermekek nemcsak egészséges kortársaikkal mindenben megegyező életet élhetnek, de kinézetük, fejlődésük, teljesítményük is teljesen azonos lehet a rendellenesség nélkül születettekével. Mivel az archasadékos fejlődési rendelleneségek ? esetenként ? társulhatnak más fejlődési rendellenességekkel, ezért minden esetben szükséges az újszülöttek általános kivizsgálása. Ez gyermekgyógyászati, gyermekszívgyógyászati és szemészeti kivizsgálást, valamint hasi- és koponya ultrahang vizsgálatot jelent.
Ajakhasadékos gyermekek sebészeti kezelése
A műtéti kezelés alapja az összetartozó anatómiai struktúrák műtéti egyesítése, összevarrása. A modern műtéti technikák nemcsak az izmokat, a bőrt és az ajak nyálkahártyáját egyesítik, hanem magukba foglalnak egy plasztikai orrkorrekciót is. Ajak- és állcsonthasadéknál az orralap egyidejű kialakítását is el kell végezni. Csak a funkcionális egységek teljes helyreállításával lehet az arc normális fejlődését biztosítani, és a hegkialakulás mértékét a felső ajak területén a minimumra csökkenteni. Ezért az első műtét sikere kiemelkedő jelentőségű. Eredménye meghatározza a gyermek későbbi sorsát.
A műtét időpontját elsősorban a gyermek fejlődése határozza meg, rendszerint 3-6 hónapos korban kerül sor rá. Ekorra az ajakizmok pár hónapig tartó használtuk miatt már sokkal jobban láthatók és tapinthatók, így sikeresebben zárhatók össze. Pár hónapos korban a kórházi kezelés és az altatás a gyermekeknek kevésbé megterhelő. Az operáló centrumok túlnyomó többsége szerint a beavatkozás szempontjából ideális a születési testsúly duplája, de legalább az 5-6 kg-os testsúly elérése. A gyermek általános állapota (pl. betegség, megfázás) vagy esetleges további feljődési rendellenessége (pl. szívfejlődési rendellenesség) miatt a műtét időpontja eltolódhat. A kétoldali ajakhasadékokat egyes gyógyászati centrumokban két műtéttel zárják, a beavatkozások között 6-8 hetes várakozási idővel. Ajak- és állcsonthasadéknál az állcsonthasadék zárására az ajakhasadék zárásától függetlenül a gyermek 8-12 éves korában kerül sor. Esetenként kisebb orr- és ajakkorrekciók a beiskolázás előtt vagy később szükségesek lehetnek. Beszédzavarok általában nem jellemzőek, ezért logopédus segítsége többnyire nem szükséges. Ajak- és állcsonthasadék együttes fennállása esetén mind az ajak, mind pedig az állcsont sebészi zárására sor kerül. Ilyen esetben számítani lehet a gyermekek fogfejlődési zavarára, ezért fogszabályozó szakorvos bevonása is szükséges. A gyermekek felnőttkorukig vegyenek részt a hasadékos gyógyító centrum évi egyszeri utógondozásán.
Szájpadhasadékos gyermekek sebészeti kezelése
A szájpadhasadék eredményes kezelése rendkívül fontos, hogy a gyermek hangképzése, beszédének kialakulása, orrlégzése és táplálkozása zavartalan legyen. A szájpadhasadék az izmok hibás tapadása miatt a fülkürt szellőzését is akadályozza, ami krónikus középfülgyulladást és hallási zavarokat okozhat. Ezért szükséges a gyermekek fül-orr-gégészeti kezelése és rendszeres utógondozása. Az izmok rendellenes tapadásának felszabadításával és gondos újraegyesítésével, a lágy szájpad működésének teljes értékű helyreállításával az esetek túlnyomó többségében a fülkürtök szellőzése is helyreáll. A szájpadhasadékok zárása is az összetartozó anatómiai struktúrák műtéti egyesítését jelenti. Fontos minden szövetréteg (az orrüreg nyálkahártyájának, az izmoknak és a szájüregi nyálkahártyának) gondos összevarrása. A gyermekek zavartalan beszédfejlődésének alapja a szájpad teljes rekonstrukciója a hangképzés megkezdése (a gyermek körülbelül egyéves kora) előtt, ugyanakkor a korán elvégzett szájpad rekonstrukcióknál a operációs hegek a csontok fejlődését előnytelenül befolyásolhatják. Ezt korábban a szájpad két lépcsőben történő zárásával próbálták meg áthidalni. Az új tudomáynos eredmények azonban egyértelműen bebizonyították, hogy a megfelelő operációs technikával elvégzett szájpadzárások a csontok növekedését nem befolyásolják. Ugyanakkor a beszédfejlődés hiányosságai, a hangképzés zavarai nagyon nehezen korrigálhatók. Ezért manapság egyre gyakoribb, hogy a lágy- és a keményszájpad zárása a gyermek egyéves kora körüli idöszakra befejeződik. Ha a szájpadzárás nem tökéletes, vagy sebgyógyulási zavar következtében rés marad egy rövid szakaszon, ennek zárását későbbi időpontban el kell végezni. Amennyiben a gondosan elvégzett műtét és a rendszeres logopédiai gyakorlatok ellenére hangképzési és beszédzavarok állnak fenn, a gyermek három éves kora körül, de legkésőbb a beiskolázásig szükség lehet egy úgynevezett beszádjavító műtétre. Ajak- és szájpadhasadék együttes fennálásakor a fenti műtétek kombinálódnak. A műtétek eredményeként a gyermek első életévének végére az ajak- és a szájpadhasadék bezárása, az anatómiai struktúrák rekonstrukciója megtörténik. A beavatkozásokat minden esetben a gyermek altatásában történnek és a műtét után pár napos kórházi ápolás szükséges. A gyermekek felnőtkorukig vegyenek részt a hasadékos gyógyító centrum évi egyszeri utógondozásán.
Az állcsonthasadék az egyedüli hasadék, amelyet a gyógyászati centrumok túlnyomó többségében a gyermek beiskolázásáig nem zárnak be. Záráskor a fogmedernyúlvány folytonossághiányát, a fogak között a csonthiányt csípőből kivett csont beültetésével lehet pótolni. A pótlás eredményeként a fogsor szabályos íve kialakítható. A műtétre, a hasadék mellett előbújó fogak fejlődésétől függően, a gyermek 8 és 12. életéve között kerül sor. A beavatkozás dőpontját a kezelést végző fogszabályozó fogorvos és a sebész közösen határozza meg. A műtét során, ha a fogszabályozó fogorvos javasolja, esetleges számfeletti fogak eltávolítására is sor kerülhet, illetve a beavatkozással az előbújásban akadályozott fogak előtörését is lehetővé teszik.
A garat és a középfül egy csatornán (Eustach-kürt) keresztül áll egymással összeköttetésben. Ez a csatorna a középfül szellőztető járata is az orr-garat tájék felé. Ezen a járaton keresztül a középfülből folyadék is elfolyhat a garatba. A járat torkolata a lágyszájpadlás szomszédságában van és nyeléskor a szájpadizmok húzása révén nyílik. Lágyszájpadhasadék esetén az izmok hibás tapadása miatt elégtelen a járat nyitása, és ezzáltal akadályozott a nyomáskiegyenlítő szerepe is. Az elégtelen nyitás illetve a hiányzó nyomáskiegyenlitődés miatt kialakuló ?negatív nyomás? miatt a folyadék a középfülből nem tud a garatba elfolyni, felgyülemlik és krónikus középfülgyulladás alakulhat ki. A felgyülemlett folyadék besűrűsödik (besűrűsödött folyadék leszívása 1. kép) és megakadályozza a hang továbbvezetését. A lelassult és tompult hangvezetés nagyothallást okoz, illetve a felgyülemlett folyadék és a tartós gyulladás a középfül fejlődésének zavarához vezet, ami maradandó halláskárosodást okozhat. A tartós halláskárosodás veszélye minden lágyszájpadhasadékos gyermeknél fennáll. A tartós halláskárosodás a beszéd kialakulását is akadályozza. Mindezekből következően a szájpadhasadék zárása mellett különösen fontos a fül-orr-gégészeti kezelés mielőbbi megkezdése is. Ennek során a fül mikroszkópos vizsgálatát követően már csecsemőkorban megállapítható a középfül szellőzésének zavara. A kezeléskor a fül-orr-gégész a dobhártyát bemetszi (?felszúrja?), és behelyez egy szellőző csövecskét az úgynevezett tubacsővet, aminek segítségével tartósan biztosítja a fülnek a folyadékelfolyási és szellőzési lehetőségét (tubacső behelyezése 2. kép). A tubacsövet gyakran a hasadékzáró műtét során helyezik be. A szájpadhasadék zárását követően a középfül megfelelő szellőzésének helyreállása hosszabb időt is igénybe vehet, ezért fontos a további rendszeres fül-orr-gégészeti kontroll.
Egyes gyógyászati centrumokban a szájpadhasadékos újszülöttek egybenyíló orr- és szájüregét egy műanyag lemezzel, egy úgynevezett szájpadlemez behelyezésével már újszülöttkorban elválasztják. Ezzel próbálják meg könnyíteni az egybenyíló orr- és szájüreg miatt nehéz szopást illetve nyelést, és próbálják normalizálni a nyelv helyzetét. Széles hasadékok esetén el akarják érni a lemezzel a hasadék ?szűkítését? is. Az első héten a szájüregbe behelyezett szájpadlemez alapvetően mobilis marad, ezért a hozzászoktatás alatt rögzítőkrém használata segíthet. Más gyógyászati centrumok nem tartják indokoltnak a szájpadlemez használatát. Fő érvük, hogy a szoptatásban és a táplálásban lemez viselése nélkül is jó eredmények érhetők el. Ha a lemez alkalmazására sor kerül, azt fogszabályozó szakorvosnak állandó rendszerességgel ellenőriznie és - ha szükséges - korrigálnia kell.
A maradandó fogak kibújásával kezdődik meg a fogszabályozó kezelés fő szakasza, ami rendszerint folyamatos a gyermek növekedésének lezárulásáig. Ennek során kivehető vagy fogakra erősített állandó fogszabályozó készülékeket alkalmaznak. Különösen fontos a gyermek 8 és 12. életéve között a még be nem zárt állcsonthasadékok szomszédságában lévő fogak előbújásának időbeni felismerése, amely az állcsonthasadék zárásának időpontját jelzi. Így az operáló szájsebész és a fogszabályozó fogorvos rendszeres konzultációjával kijelölhető az állcsonthasadék zárásának megfelelő időpontja. A fogszabályozó kezelés célja nemcsak a szabályos és jól illeszkedő fogsorok kialakítása, hanem az arc harmonikus fejlődésének biztosítása is (baloldali ajak-, állcsont és szájpadhasadékos kislány fogazatának képe a fogszabályozó kezelés megkezdése előtt 1-2. kép és annak befelyezésekor 3-4. kép). Ha a gyermek arcának fejlődése nem harmonikus, és a növekedés befejeztével úgynevezett csontkorrekciós műtétre van szüksége, a beavatkozást megintcsak az operáló szájsebész és a fogszabályozó fogorvos közös előkészítő munkája előzi meg.
|
HASADEK.HU - Mosolyogj bátran!
Közhasznú egyesület a magyar ajak- és szájpadhasadékos gyerekekért.
***
Copyright hasadek.hu. Minden jog fentartva ©2005.
A portál készítője és üzemeltetője az Inverse Hungary Kft.
www.inverse.hu